Emberek

Az ókorban - Dra'karioth érkezése előtt -, még nomád törzsekben éltek az emberek. Társadalmuk elmaradott volt a többi fajhoz képest; gyűjtögettek, vadásztak és egymás ellen csatáztak leginkább. Folyamatosan vándoroltak, egyik helyről a másikra. A nyílt, füves területeket kedvelték, az erdőktől pedig babonás módón féltek, így messzire elkerülték azokat. Ezért történt az, hogy az akkoriban már civilizáltabb elfek nem sokszor érintkeztek velük. Barbár népnek tartották az embereket, és inkább kerülték őket. 

Ám egy közelgő vihar mindent megváltoztatott. Az ég elsötétült, és a felhők egyetlen örvénnyé változtak; egy óriás tűzgolyó száguldott át rajta és csapódott a földbe. Az egész világ beleremegett, meg is bolygatva a vidék arculatát is. Tavak tűntek el, és hegyek jöttek létre. A hatalmas lyukból füst gomolygott felfele és egy szörny bukkant elő. Ám ez a szörny Dra'karioth volt, az őssárkány, ki azért érkezett erre a világra, hogy tudását és bölcsességét átadja azoknak a népeknek, akik egy virágzó és gazdag civilizációt akarnak létrehozni. 

Az emberek kiváló tanítványnak tűntek. Olyannyira, hogy még az elfek is meglepődtek a tudásvágyuk miatt. Gyorsan fejlődtek, nagyon gyorsan. A mágia iránt kevés érdeklődést mutattak, és a gondolkodás módjuk is más irányba terelődött. Megtanulták, hogyan lehet a kőből házakat, házakból várakat építeni. A városok úgy szaporodtak meg, mint a tyúkhúr a mezőn. A vasat megmunkálták, szerszámokat és fegyvereket készítettek. Alig egy évszázad alatt a befolyásukat az egész bolygóra kivetették, és megalapították első birodalmi fővárosukat, Ques'dafot. És az emberek hatalomvágya csak még jobban fokozódott. Dra'karioth aggódva figyelte tanítványai terjeszkedését. Noha más népeket nem hajtottak igába, szövetségre csak hosszasabb tárgyalásokat követve kerítettek sort. Ekkor válaszút elé állította őket az őssárkány: vagy halhatatlanná teszi őket, de akkor lemondanak a világ feletti uralkodásról, vagy pedig halandók maradnak és megtarthatják birodalmaikat. Az emberek az utóbbit választották.

És eljött az idő, hogy az emberiség bizonyítson. Újra megnyílt az égbolt, ám ezúttal valóban egy szörnyeteg érkezett. Gor'nalaos pusztító hadjárata csak nem kiirtotta az emberek és az elfek társadalmát, holott a kettejük közti szövetség addig soha nem látott erővel ruházta fel őket a sötétség ellen. Dra'karioth feláldozta magát, megmentve tanítványait és végett vetett a háborúnak. Az újkor nehéz éveit Garfal új útmutatása változtatta meg. És noha a Sötétlelkek vissza is tértek, a sárkányokkal lértejött szövetségük új birodalmakat emelt fel, köztük az emberek új fővárosát, Uwe'dafot. 

A gőzgép feltalálásával új távaltok nyíltak meg az emberiség előtt. Vasúthálózatok, melyek a várost is lüktető erekként hálózzák be, léghajók, légikikötők és sok más eszköz, ami a hétköznapi életet könnyítik meg. Dra'karioth istenként tisztelik továbbra is. Nem felejtik el, hogy az őssárkány nélkül még mindig csak fadárdákat hajigáló barbárok lennének, ezért Arnoria szerte számtalan templomot építettek a tiszteletére, és hogy imáikkal erősítsék a szellemét. Ám mindezek ellenére a technikai szükségletük erősebb a hitüknél.  

Számtalan királyságukból csupán kettő maradt fenn az elmúlt évszázadok során:

- Uwe'daf

- Kar'wel